Talán észrevette, hogy az okostelefonok kijelzőinek frissítési gyakorisága eltérő, például 90, 120 vagy 144 Hz. A kijelző frissítési gyakorisága az eszköz felhasználói felületének minden aspektusát érinti, az SMS-től és az általános termelékenységtől a játékokig és a kamera felületéig. Fontos tudni, hogy mik ezek a számok, és mikor számítanak ezeknek, mert sok embernek nincs is szüksége nagyobb frissítési gyakoriságú kijelzőre. A frissítési gyakoriság valószínűleg a leglátványosabb változtatás, amelyet a gyártó az eszköz kijelzőjén végrehajthat, de a gyártók szeretnek a számokkal játszani, hogy minél több egységet adhassanak el telefonjukból. Érdemes tehát tisztában lenni azzal, hogy ez mikor és miért számít, hogy tudja, miért érdemes több pénzt költenie egy magas frissítési gyakoriságú kijelzővel rendelkező eszközre.
Mi a kijelző frissítési gyakorisága?
Az elektronikai kijelzők nem úgy működnek, mint az emberi szem – a kép a képernyőn soha nem mozdul. Ehelyett a kijelzők képsorozatot jelenítenek meg a mozgás különböző pontjain. Ez a folyadék mozgását szimulálja azáltal, hogy ráveszi agyunkat, hogy kitöltse a statikus képek közötti mikroszkopikus réseket. Szemléltetésképpen: a legtöbb film 24 képkocka/másodperc (FPS) sebességet használ, míg a televíziós produkciók 30 FPS-t használnak az Egyesült Államokban (és más országokban, ahol 60 Hz-es hálózat vagy NTSC műsorszóró rendszer működik) és 25 FPS az Egyesült Királyságban (és más országokban, ahol 50 Hz-es hálózat és PAL műsorszóró rendszerek).
Photo Gallery
Bár a legtöbb filmet 24p-ben (vagy 24 képkocka/másodpercben) forgatják, ezt a szabványt eredetileg a költségkorlátok miatt alkalmazták – a 24p-t tekintették a legalacsonyabb képkockasebességnek, amely egyenletes mozgást biztosít. Sok filmkészítő továbbra is a 24p szabványt használja a filmes megjelenés és hangulat érdekében. A tévéműsorokat gyakran 30p felbontásban forgatják, a képkockákat pedig 60 Hz-es tévékre szinkronizálják. Ugyanez vonatkozik a tartalom 25p felbontású megjelenítésére is 50 Hz-es kijelzőn. A 25p-s tartalomnál az átalakítás egy kicsit bonyolultabb – a 3:2-es lehúzásnak nevezett technikát alkalmazzák, amely összefűzi a képkockákat, hogy 25 vagy 30 FPS-re nyújtsa azokat.
Photo Gallery
Az 50 vagy 60p felbontású filmezés elterjedtebbé vált olyan streaming platformokon, mint a YouTube vagy a Netflix. A "vicc" az, hogy ha nem nézel vagy szerkesztesz nagy frissítési gyakoriságú tartalmat, nincs szükséged 60 FPS felettire. Ahogy korábban említettük, a nagy frissítési gyakoriságú képernyők általánossá válásával a nagy frissítési gyakoriságú tartalmak is népszerűvé válnak. A magasabb frissítési gyakoriság hasznos lehet például sportközvetítéseknél.
Érdekelhet
A frissítési frekvenciát hertzben (Hz) mérik, ami megmondja, hogy másodpercenként hányszor jelenik meg egy új kép. Ahogy korábban említettük, a film általában 24 FPS-t használ, mert ez a minimális képkockasebesség a sima mozgáshoz. Ebből az következik, hogy a kép gyakrabban történő frissítése lehetővé teszi, hogy a gyors mozgás simábbnak tűnjön.
Mi a helyzet az okostelefonok frissítési gyakoriságával?
Az okostelefonok esetében a frissítési gyakoriság leggyakrabban 60, 90, 120, 144 és 240 Hz, ma az első három a legelterjedtebb. A 60 Hz az alsó kategóriás telefonok szabványa, míg a 120 Hz ma általános a közép- és felsőkategóriás készülékekben. A 90 Hz-et ezután néhány alsó középosztálybeli okostelefon használja. Ha telefonjának nagy a frissítési gyakorisága, általában a Beállításokban módosíthatja.
Mi az adaptív frissítési gyakoriság?
A zászlóshajó okostelefonok újabb funkciója az adaptív vagy változó frissítési gyakoriságú technológia. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy menet közben váltson a különböző frissítési gyakoriságok között a képernyőn megjelenő adatok alapján. Előnye az akkumulátor élettartamának megtakarítása, ami a mobiltelefonok magas frissítési gyakoriságának egyik legnagyobb problémája. Az előző évi „zászló” volt az első, amelyiknek ez a funkciója volt Galaxy Megjegyzés 20 Ultra. Azonban a Samsung jelenlegi csúcs zászlóshajója is rendelkezik vele Galaxy S22Ultra, amely 120-ról 1 Hz-re csökkentheti a kijelző frissítési gyakoriságát. Más megvalósítások kisebb tartományúak, például 10–120 Hz (iPhone 13 Pro) vagy 48-120 Hz (elsődleges a "plüss" modell Galaxy S22).
Photo Gallery
Az adaptív frissítési gyakoriság nagyon hasznos, mivel mindannyian másként használjuk eszközeinket. Vannak, akik lelkes játékosok, mások inkább SMS-ezésre, internetböngészésre vagy videók nézésére használják eszközeiket. Ezeknek a különböző használati eseteknek más-más követelményei vannak – a játékokban a magas frissítési gyakoriság versenyelőnyt biztosít a játékosoknak a rendszer késleltetésének csökkentésével. Ezzel szemben a videók fix képkockasebességgel rendelkeznek, és a szöveg hosszú ideig statikus lehet, így nincs sok értelme a magas képkockasebesség használatának videónézéshez és olvasáshoz.
Érdekelhet
A nagy frissítési gyakoriságú kijelzők előnyei
A nagy frissítési gyakoriságú kijelzők számos előnnyel rendelkeznek, még normál használat mellett is. Az olyan animációk, mint a görgető képernyők vagy az ablakok és alkalmazások nyitása és bezárása simábbak lesznek, a kameraalkalmazás felhasználói felülete kisebb lesz. Az animációk és a felhasználói felület elemeinek továbbfejlesztett gördülékenysége természetesebbé teszi a telefonnal való interakciót. Ami a játékot illeti, az előnyök még nyilvánvalóbbak, és akár versenyelőnyt is jelenthetnek a felhasználóknak – friss információkat kapnak informace gyakrabban szól a játékról, mint a 60 Hz-es képernyővel rendelkező telefonokat használók, mivel gyorsabban tudnak reagálni az eseményekre.
Photo Gallery
A nagy frissítési gyakoriságú kijelzők hátrányai
A nagy frissítési gyakoriságú kijelzőkkel járó legnagyobb problémák közé tartozik az akkumulátor gyorsabb lemerülése (ha nem az adaptív frissítésről beszélünk), az úgynevezett zseléeffektus, valamint a nagyobb CPU és GPU terhelés (ami túlmelegedést okozhat). Nyilvánvaló, hogy a kijelző energiát fogyaszt a kép megjelenítésekor. Magasabb frekvenciával többet is fogyaszt belőle. Ez a megnövekedett energiafogyasztás azt jelenti, hogy a rögzített magas frissítési gyakorisággal rendelkező kijelzők észrevehetően ronthatják az akkumulátor élettartamát.
Érdekelhet
A „zselés görgetés” kifejezés a képernyők frissítése és tájolása által okozott problémát ír le. Mivel a kijelzők soronként frissülnek, széltől szélig (általában felülről lefelé), egyes eszközökön olyan problémák lépnek fel, hogy a képernyő egyik oldala a másik előtt mozog. Ez a hatás megnyilvánulhat tömörített szöveges vagy felhasználói felületelemek formájában is, vagy azok megnyúlásában, ami azt eredményezi, hogy a tartalom a képernyő felső részén a másodperc töredékével, mielőtt az alsó része megjelenne (vagy fordítva). Ez a jelenség például a tavalyi iPad Mininél fordult elő.
Összességében elmondható, hogy a nagy frissítési gyakoriságú kijelzők előnyei felülmúlják a hátrányokat, és miután megszokta őket, nem akar visszamenni a régi „60-as évekbe”. A simább szöveggörgetés különösen addiktív. Ha ilyen kijelzős telefont használ, biztosan egyetért velünk.
Érthető előadás, jó munka 👍.
Az egyetlen kifogásom az "akkumulátor" kifejezés. Utoljára a múlt század végén használtak akkumulátort mobiltelefonokban.